Magyar InternetFigyelő
 
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

NEVETNI KELL, ENNYI AZ EGÉSZ?  

 

 

A NEVETÉS a lélek tánca!", tartja a közismert keleti böl-csesség. Nem azért nevetünk közösen, mintha mindenkinek feltétlenül jó lenne a kedve, hanem éppen azért, hogy elõfeltételek nélkül is jó kedvünk tudjon kerekedni.

 

Hüppokrátész, a hellén ókor orvosa ugyancsak fején találta szöget, amikor humorosnak, azaz nedvdúsnak nevezte el a jó kedélyû embertípust, noha megállapításai akkor inkább spekuláción, semmint méréseken alapultak. Azóta egyértelmûen kiderült és kutató-laboratóriumi eredményekkel is bizonyított, tudományos tény lett, hogy a nevetés valóban olyan különös belsõ nedvek, "örömhormonok" termelõdését indítja meg az emberi testen belül, mint a boldogság-érzetet keltõ endorfinok, vagy a külsõ környezet behatásainak káros következményeit semlegesítõ stressz-ellenes hormonok. A nevetés gyógyításra és megelõzésre egyaránt remek!

- Legjobb szemébe nevetni a bajnak! - szokták mondani. A magyar nyelv is õsidõk óta magában hordozza tehát a bölcs felismerést a hahota hasznos voltáról. S valóban, egyedül az ember rendelkezik a tudatos nevetés képességével. "Homo Sapiens" (Gondolkodó Ember) helyett akár a "Homo Ridens", azaz a "Nevetõ Ember" elnevezés is illene ránk. Akár ez a név is lehetne az, ami egyértelmûen megkülönböztet minket az élõvilág többi fajától, hiszen a nevetés földünk valamennyi kultúrkörében kivétel nélkül föllelhetõ, általános emberi képesség és univerzális érték. Ráadásul nem kell külön megtanulni, csecsemõkortól kezdve magától megy, mint egyfajta élettani mûködés, mint afféle fiziológiai fél-automatizmus. A nevetés szabad, ingyenes, nem kerül pénzbe. Az õszinte nevetésnek nincsen sem vallása, se nemzeti-sége, se politikai pártállása. A hahota hasonlóan hang-zik angolul, japá-nul, franciául, vagy épp magyarul, a nyelvi korlát sem akadály. A nevetés nem különböztet meg sem kasztot, se rasszot, se bõrszínt. A gond legföljebb csak az, ha túl keveset engedünk meg magunknak belõle. Márpedig a statisztika szerint a gyermekkorban átlagos napi 400 hahota helyett a felnõtt átlag ma alig 15. Eszerint egyre kevesebbet nevetünk, holott egyre nagyobb veszélyben lévõ egészségünk érdekében éppenséggel egyre többre lenne szükség.

Hogyan lehetne akkor többet nevetni az eddig szokásosnál? Ehhez nyújt segítséget egy indiai orvos, Dr. Madan Kataria világra szóló leleménye, a Laughter Club, azaz HAHOTAKLUB hálózat, amely az 1995-ös kezdetek óta mára már világméretû mozgalommá nõtte ki magát.

A HAHOTAKLUB nevetségesen egysze-rû és egészségesen nevetséges. Kívül-rõl nézve õrületnek látszik, ám õrült jó, amint mi magunk is részt veszünk benne. Lényege a belülrõl fakadó, külsõ fel-tétel nélküli neve-tés. Olyasmi ez mint a feltétel nélküli szeretet. Nem csak akkor fogok majd nevetni, ha elégedett vagyok, ha okom lesz rá, hanem épp attól leszek boldog, hogy mindenképp tudok nevetni. A feltétlen, felhõtlen, fölszabadult nevetésnek nincs semmi köze a lealázó gúnyolódáshoz, a sanda kárörömhöz, se durva ugratáshoz, vagy

Folytatás a 4. oldalon

 vad vicchez, amelyek bántóan sértenek, mondjuk anyósokat, rendõröket, vagy épp szép szõke nõket. Tilos talán a tréfa, az adoma? Máson már nem is lehet nevetni? Szerencsére szó sincs róla! Pont fordítva! Gyakorlott hahotázóként könnyebben tudjuk elnevetni magunkat mindenen, ami humoros, ami szellemes. Hiszen a nemes bor érett zamatának élvezete sem egyenlõ a részegeskedéssel!

Elsõre egyesek mégis gyakran gyanúsnak, afféle lelki önkielégítésnek tartanak mindenféle nevetést jó ok, azaz vicc, tréfa, valamiféle komikum nélkül. "Orvosi kacagás?! Gyógy-vigyor?!", fanyalognak. Ám, ahogyan érezhetjük jól magunkat drogfüggõség, azaz szesz és kábítószer befolyásoló hatása nélkül, ugyanúgy megtanulhatunk jóízûen nevetni önmagáért a nevetésért is. Ki lehet próbálni! Jó társaságban ráadásul nagyon könnyen, szinte magától megy!

Mi volt elõbb, a tyúk-e, vagy a tojás? Ezen a kérdésen ugyanúgy el lehet filozofálni, mint azon, hogy a humor termi-e a nevetést, vagy fordítva? A kérdés eldöntésén vadul vitatkozhatunk és veszekedhetünk, csak nem biztos, hogy érdemes. Gyakorlati szempontból végül is az a fontos, hogy legyen elegendõ laktató rántotta, azaz jóízû, éltetõ nevetés, még ha az elején vezényszóra kezdjük is el. Csak elhatározás kérdése.

Kataria doktor a jóga õsi légzõ-gyakorlatait is fölhasználva fejlesztette ki nevettetõ módszerét, ötvözve azt olyan általános érvényû tapasztalatokkal, amelyek mindenhol igazak: "Ne kifogásokat keress, hanem beszéld rá magad, ha valamit meg akarsz tenni!"

"Tettesd, míg tettetés nélkül is megy, magától!"

"A szemkontaktus másokkal segít levetni a kezdeti gátlásokat!"

"Csoportban csinálva a nevetés ragályos és vészesen fertõz!" (Ezt Karinthy: Röhög az egész osztály-a óta már mi is jól tudjuk…) "A mozgás mozgásba hozza, táncra perdíti az érzéseket is!", hangoztatja a huncut kacaguru, Dr. Kataria, Biztosan sokan emlékszünk vissza egy-egy szívbõl jövõ, jólesõ, hosszas hahotára, nagy-nagy kacagásra úgy, hogy már rég elfelejtettük annak kiváltó okát. A tartós nevetés, az avval járó intenzív légzés ugyanis ugyanúgy elvezethet egy mélyebb, megváltozott tudatállapothoz, mint amilyet másfajta relaxáció útján is el lehet érni. Dr. Kataria állítja, hogy a kitartó nevetés egyben egyfajta aktív meditáció is. Ilyenkor a szokásosnál jobban összehangolódik a jobb és a bal agyfélteke mûködése. Nevetés közben kibontakozik a mélyben rejtõzködõ, üdén tiszta, gyermeki lelkület, a játékos kreativitás, háttérbe szorulnak a negatív érzelmek, a harag, az irigység, az elégedetlenség, a düh mérge, amivel amúgy is fõleg csak magunkat tudnánk mérgezni, méghozzá szó szerint.

A nevetés nem mond nemet, a nevetés mindig pozitív. A tudat vezérli a belsõ folyamatainkat, az agy és a test csupán szolgaian engedelmeskedik. Ezért érdemes tudatosan tettetni, amit igazán meg akarunk tenni, egészen addig, amíg magától nem megy, amíg valódivá nem válik! A tudatos átélés hatalmas erõ! Megbetegíthet, akár súlyosan is, például tragikus színészeket, míg a legtöbb komikus többnyire sok évet és jó kedvben megél. A nevetés az egyik legjobb gyógy-szer! (Egyben a legkellemesebb, a legszórakoztatóbb is…)

Mi hát a haszna, mik azok az elõnyök, amelyekhez a rendszeres többletnevetés által hozzájuthatunk? Jobb közérzet, jobb kedélyállapotot, jobb családi, munkahelyi kapcsolatok. Stressz-oldás, testmozgás, külsõ-belsõ torna. Sok nevetés hatására erõsödik az immunrendszer védekezõ-képessége. Nehezebben betegszünk meg és könnyebben gyógyulunk, akár végzetesnek tartott betegségekbõl is. A hahota az egész emberre hat, fizikailag is, de mentális és spirituális mivoltunkra is, testre, tudatra és szellemre egyaránt. A nevetést egyáltalán nem érdemes tehát többé tréfára venni!

fájdalomcsillapító

Oldja a gátlásokat

Csökkenti a stressz által okozott izommerevséget

Immunerõsítõ

Magas vérnyomás

Koszorúér betegség

Allergia

Alvászavar

Emésztési zavarok

Depresszió

Asztma

Krónikus hörghurut

Migrén

Izületi és gerincpanaszok

Komoly, többnyire stressztõl terhes életet élünk. Gond, baj, betegség emészt. Kevés idõ marad manapság a felhõtlen kacagásra. Napról napra egyre kevesebbet nevetünk, holott épp ellenkezõleg, minden szempontból egyre többre és többre lenne szükségünk ebbõl a kifejezetten kellemes csodaszerbõl.

Kiderült, hogy sokféle helyzetet épp nevetéshiányos életvitelünk miatt élünk meg stresszként, noha pont a derûs nevetés az ártalmas stressz legjobb ellenszere. Laboratóriumi eredményekkel is igazolhatóan a bõséges kacagás csökkenti a stressz káros élettani hatásait, javítja az immunrendszer védekezõképességét, sõt, gyógyít! Allergia, asztma és még számos egyéb baj szüntethetõ meg segítségével, de adott esetben még a rák elleni küzdelemben is hathatós támogatást nyújthat a derûs nevetés. A kacagás "belsõ kocogás", az egészséges embernek is csupa jót tesz: kívül-belül megtornáztatja a testet, javítja a hangulatot, könnyíti az egymás közti jó kapcsolatok kiépítését, pozitív szemléletre hangol, a test mellett jó hatással bír a lélekre, a szellemre is.

A nevetés a stressz okozta ártalmak legjobb, leghatásosabb, tökéletesen természetes ellenszere. Hatásosságát rengeteg laboratóriumi méréseredmény is igazolja, megelõzésre és kezelésre egyaránt remek. Egyre több káros stressz hatás ér minket manapság, ennek ellenére mi mégis egyre kevesebbet nevetünk. Ugyanis egyre kevesebb vidám alkalom kínálkozik magától. Így nem csoda, hogy vészesen terjednek a mindennapi stresszel összefüggésbe hozható testi és lelki kórok, allergiás túlérzékenységtõl a szívrohamig, mélabútól a depresszióig, hörghuruttól a rákig.

Ez gyógyít, javítja egészségünket, jókedvet ad, fokozza az immunrendszer védekezõ-képességét, megvilágosít, fejleszti szellemi képességeinket és emberi kapcsolatainkat, nem említve még számos további jó hatást, valamint a csakis elõnyös mellékhatásokat sem.

A nevetés az ember áldásos kiváltsága. Jókedvre derít, boldogságot, vidámságot, békét teremt, örömet szerez, jót tesz testnek és léleknek, közösségi kapcsolatoknak, fejleszti a személyiséget. Testmozgásnak is kiváló, a kacagás belsõ kocogás néven is ismert. Növeli az egészséges önbizalmat, kibontakoztatja a játékos teremtõ-képességet. A nevetés ingyenes, mégis a legjobb orvosság, a legkellemesebb gyógyszer. Javítja a légzést, csillapítja a fájdalmat, oldja a feszültséget, csökkenti a stressz ártalmait, erõsíti az immunrendszer védekezõ-képességét, megelõz és gyógyít, még a mellékhatásai is mind elõnyösek. Legjobb szemébe nevetni minden búnak-bajnak, tartja a szólás is. Mindezek ellenére úgy áll a helyzet, hogy egyre ritkábban élünk vele. Egyre kevesebb vidám alkalom adódik magától, fogyatkozik a hajlam a harsány hahotára. Humoros helyzetek híján egyre kevesebben merik megengedni maguknak a felhõtlen nevetés gondtalan örömét.

Ennek megváltoztatására ötlötte ki és terjeszti világszerte a jóga-nevetés módszerét a kacagó guru néven közismert indiai orvos, dr. Madan Kataria. Ma már a világon szinte mindenütt, így hazánkban is található HAHOTAKLUB, ahol a résztvevõk az ok és feltétel nélküli nevetésnek ezt a társas változatát közösen, együtt gyakorolják, terjesztve általa a nevetés kellemes szellemét. Ilyen HAHOTAKLUB-foglalkozás alkalmával nem egymáson nevetünk, hanem egymással, nem mások rovására, hanem mindenki hasznára. Nem amiatt, mintha mindenkinek mindig feltétlenül jókedve lenne, hanem abból a célból, hogy elõfeltételek nélkül is feltétlen jókedve kerekedhessen bárkinek. A nevetést nem kell külön megtanulni, HAHOTAKLUB-foglalkozáson akárki részt vehet, korhatár nélkül, aki akar, aki csak hajlandó erre. A nevetés félig-meddig önmûködõ élettani folyamat, általános emberi készség, közös kincs, része minden kultúrkörnek. A nevetés szabad, független bõrszíntõl, fajtól, nyelvtõl, kaszttól, vallástól, vagy politikai pártállástól. A kiváltó ok mellékes, a nevetés humort, azaz nedveket fakaszt bennünk. Örömhormonok termelõdését indítja meg a szervezetben, ami elõbb utóbb természetessé teszi a tettetett nevetést is. Addig kell mímelni, míg magától is megy már. A nevetést nem szabad tréfára venni! Furcsa jószág a hahota: mennél többet adunk belõle másnak, annál több marad saját magunknak.

Kisgyermekként édesanyjától elõször mindenki az örömszerzõ, feltétel nélküli nevetést tanulta meg. Felnõttként mégsem igen akarunk már ilyeténképp, "ingyen", a semmiért nevetni. Az ok nélküli nevetés képességének újbóli elérése érdekében elõször le kell gyõzni a szégyenlõsséget, le kell vetkõzni a gátlásokat. HAHOTA-KLUB-foglalkozás alkalmával ebben segít egyszerû eszközökkel a szakképzett nevetés-vezetõ. Jó társaságban veszedel-mesen fertõz a féktelen jókedv, egymás szemébe nézve hamarabb kibuggyan belõlünk a kuncogás. Az irányító személy feladata nem a nevettetés, csupán az önkéntes kacagókat szavak nélküli, sokszólamú hahota-elõadásának levezény-lése. Minden résztvevõre fontos szerep vár. senki sem maradhat pusztán szemlélõ, kívülálló kukkoló, különben kimarad a legjavából.

BRUHAHA A HAHOTAKLUBBAN

A HAHOTAKLUB foglalkozásaira azért gyûlünk össze, hogy vicc nélkül is jókat tudjunk együtt nevetni. Nem mintha mindig valamennyiüknek vidám kedve lenne. Ellenkezõleg! Épp azért nevetünk, hogy mindenkinek jó legyen a kedve.

Miért, mi célból? Íme röviden a dr. Madan Kataria indiai orvos által kifejlesztett jóga-kacagásból nyerhetõ elõnyök:

Mindezekért nagyon is érdemes tehát HAHOTAKLUB foglalkozásokra járni, s ott rávenni magunkat egy kis kiegészítõ kacagásra. Még akkor is, ha eleinte nem menne könnyen. Ez nem baj! A fontos csak az, hogy NE hagyjuk félbe. Gondoljunk a várható haszonra, és addig erõltessük, amíg erõltetés nélkül, természetes módon, õszintén, különösebb ok nélkül is magától nem megy. Úgy, ahogy a gyerekek csinálják. Nevessen mindenki, röhögjön az egész osztály!

Kinek tanácsolható a HAHOTAKLUB? Mindenkinek, aki elég egészséges annyira, hogy nyugodtan nevethessen. Lehet persze valakinek olyan baja, ami hosszabb rövidebb idõre alkalmatlanná teszi õt a hosszas hahotázásra; friss mûtéti seb, sérv, kezeletlen magas vérnyomás, bizonyos szívbetegségek, elõrehaladott aranyérbántalmak, vizelettartási gondok, veszélyeztetett terhesség, magas szemfolyadéknyomás (glaukóma), esetleg valamilyen más egészségügyi nehézség, mind jó ok arra, hogy az illetõ kikérje orvosa elõzetes véleményét, mielõtt betérne egy HAHOTAKLUB foglalkozásra.

Még egy fontos szempont! A hahotafoglalkozás alatt egyáltalán NEM beszélgetünk! Ez könnyíti a beleélést! Ilyenkor egyedül a nevetés az egymás közti érintkezés kizárólagos, õsi, nyelv nélküli eszköze. No és a mozdulatok, a mozgás, hiszen a mozgás az érzéseket is mozgásba hozza. Mozduljon hát mindenki bátran, közeledjünk bízvást egymáshoz, nézzünk a társaink szemébe, s addig tettesük a nevetést, míg végül erõfeszítés nélkül is megy. Miért tegyük mindezt? Elsõsorban saját, jól fölfogott érdekünkben! A HAHOTAKLUB foglalkozások résztvevõi egyáltalán nem szemlélõk csupán, hanem szereplõk. Mindenki számít, mindenki fontos, mindenki fõszereplõ. A foglalkozás vezetõje csak vezényel, de a siker a többieken áll, vagy bukik!

Feltétlenül kell nevetni!

Vidámságunknak és boldogságunknak tehát nem szabunk elõfeltételeket. A HAHOTAKLUB összejövetelein visszatérünk a nevetés eredeti természetéhez, hiszen a nevetés alapvetõen nem más, mint érzelmi indíttatású, örömszerzõ, félig-meddig önmûködõ élettani-fiziológiai folyamat. Ráadásul olcsó, közismert, egyetemes.

Bozzai Lajos klubvezetõ

 

http://www.kozepmagyarorszag.telehaz.hu

www.clubnetcet.hu